Vajon mi az oka?

Lizi az első piros foltoknak még nem tulajdonított nagy jelentőséget. Amikor azonban a teste egyre nagyobb felületét borította be a különös bőrelváltozás, orvoshoz fordult. Egyik vizsgálat követte a másikat, eredményt azonban nem hoztak, csak nem derült ki, hogy mi okozza a furcsa viszketést.

Több hónapos sikertelen kezelés után azt vetette fel aztán az egyik szakember, hogy talán nem is szervi oka van mindennek. Így került el családállításra a lány. Van ugyanis ennek a módszernek egy olyan speciális változata, amely betegségekkel, és testi tünetekkel foglalkozik. Nem gyógyít, feltérképez. Megmutatja, milyen rejtett összefüggések húzódnak meg esetleg a háttérben, feltárja azokat a tudattalanban ható folyamatokat, amelyek megoldásával az adott betegség orvosi kezelése sokkal sikeresebb lehet.

A tünet kiszáll a körből

Amikor a családállítás csoportban történik, a jelenlévők azzal segítenek egymásnak, hogy képviselőként beállnak a körbe, és megjelenítik az éppen adott kérdés, probléma megoldásával kapcsolatos legfontosabb személyeket, fogalmakat.

Lizi esetében a lánynak is volt egy képviselője, meg a kiütéseinek. A felállítás lehetőséget adott nem csupán annak letesztelésére, vajon mi okozhatja, de arra is, mi gyógyítaná meg azokat. Legnagyobb meglepetésünkre az jött ki, hogy a piros foltoknak az orvostudományhoz van leginkább közük.

A huszonhét éves lány értetlenül csóválta a fejét, és kétségbeesetten bizonygatta, ő már minden lehetséges vizsgálatnak, kezelésnek alávetette magát. Hacsak…

- Hacsak? – kérdeztem vissza.

- Öt évvel korábban volt egy daganatos betegségem, megoperáltak, sugárkezelést kaptam – darálta színtelen hangon a lány.

- Próbáljunk ki valamit, javasoltam, és beküldtem a körbe „fedetten” egy képviselőt, akiről nem árultam el, hogy kit vagy mit személyesít meg. Ez a képviselő szorosan a lány képviselője mellé állt, a tünet pedig hátrálni kezdett, és kiment a körből.

Elfelejtett lényeges részletek

- Az alapbetegségedet hoztam be fedetten – mondtam ekkor a lánynak.

- Ez most mit jelent? – kérdezte elsápadva Lizi. – Hiszen rendszeresen járok ellenőrzésre, épp mostantól, az öt év leteltével, számítok majd sikeresen gyógyult betegnek. Ez a kép azt mutatja, hogy kiújult a daganatom?

- Nem feltétlenül ezt jelenti – válaszoltam. – Neked például mi jut eszedbe róla?

- Nem szívesen beszélek erről az egészről, én soha nem éreztem magam daganatos betegnek, szinte senki nem tudja rólam, hogy az voltam, még a barátom sem, akivel 2 éve együtt élek. Amikor annak idején ott ültem a kórház folyosóján a sugárkezelésre várva, mindig az volt bennem, nekem semmi közöm ehhez az egészhez, nekem nincs itt dolgom, én más vagyok, mint a többi beteg – mondta erre Lizi.

Ekkor kiválasztottunk három csoporttagot a hasonló betegségben szenvedők képviselőjeként. Arra kértem a lányt, hogy álljon szembe velük, és mondja ki azt a mondatot: - Én is közétek tartozom, nekem szerencsém volt, amit megpróbálok megbecsülni.

Az alapbetegséget megszemélyesítő képviselő ekkor levált Lizi képviselőjéről, beállt a betegek mögé. A lány szeméből pedig peregni kezdtek a könnyek.

Köszönet a jelzésért

Lizi eleinte nehezen hajtotta meg a derekát a betegtársai előtt, ám aztán sokáig lent maradt, a kezeit kinyújtva, szinte megérintve a földet. Amikor a lány felegyenesedett, azt mondta, úgy érzi, mintha mázsás súlyok kerültek volna le róla. Még megkértem arra is, hogy mondjon köszönetet a tünet képviselőjének. Lizit a rejtélyes piros foltok emlékeztették ugyanis a sugárkezelésre, arra, hogy valamit nem tett a helyére a lelkében: megtagadta a betegségét.

A következő kontrollra már a barátja is elkísérte, akinek őszintén elmesélte a történetét. Együtt örültek a jó hírnek, hogy minden rendben van.

A lány később beszámolt nekem arról, hogy mi történt vele, amíg a kórházi folyosón várakozott. Egy szemmel láthatóan nagyon feszült, ideges fiatal fiú mellett talált helyet. Sokáig habozott, aztán nagy levegőt vett és megszólította. Elmondta neki, hogy ő is nagyon félt, sokat szorongott, de mindig van remény, erre épp az ő esete a legjobb példa. A fiú először morcosan nézett rá, aztán bólintott egyet, és hálásan elmosolyodott.  

Féderer Ágnes

2018-ban két héten át is betegségek és tünetek hátterének felderítése, a test jelzéseinek felismerése, a tudattalan lelki folyamatok megértése lesz a nyári táboraink témája Balatonaligán.

Időpontok: 2018. Július 3-8. és 2018. július 10-15.

Kezdés mindig kedden 14 órakor és zárás vasárnap délben.

Részvételi díj külsősöknek: 40 ezer forint.

Napidíj (állítással): 10 ezer forint.

Addig is várunk benneteket az önismereti csoportjainkban, a legközelebb (klikk!) február 17-én reggel 9 és 18 óra között.